Ebben a bejegyzésben a különböző aspektusokból híressé vagy hírhedté vált szovjet tankokról írok, melyet a hadtudományok terén kevéssé jártas olvasóknak szánok. Terjedelemben és szakmai mélységek terén is a könnyű fogyaszthatóságra törekedtem a cikk összeállítása során.
T-34
A felsorolást a méltán híres T-34-es harckocsival kezdem, melyet 1940-ben fejlesztettek ki. Talán a legismertebb szovjet tanknak mondható, melyet egyes vélemények a II. világháború legjobbjának tartanak a mozgékonyság, tűzerő és páncélvédettség összhangját nézve. Mérnöki szempontból mindenképpen sikeresnek tekinthető, ugyanis egyszerűen előállítható, könnyen kezelhető és nagy mennyiségben gyártott harckocsiról van szó. A háború idején nagyjából 60 000 db készült a típusból (beleértve a T-34-85 modellt is), mely több volt, mint a náci Németország által akkor gyártott összes tankmennyiség. A Barbarossa-hadműveletben nyújtott teljesítményét tekintve biztosan elmondható, hogy nagyban hozzájárult a világháborús győzelemhez. A modell olyan sikeresnek bizonyult, hogy alapjaiban meghatározta a szovjet (később orosz) harckocsi gyártás alapelveit a megalkotását követő 70 évre.
T-34 harckocsi
T-54/55
A T-34-es mérnöki alapelveit figyelembe véve fejlesztették ki a T-54/55 harckocsit 1946-ban, mely szintén egy könnyen gyártható, fejleszthető, karbantartható és kezelhető tank. Hivatalosan a világtörténelem legnagyobb mennyiségben gyártott tankja, közel 100 000 db készült belőle. A mai napig is számos ország hadseregében szolgálnak a típus képviselői. Harci körülmények között 1956-ban, Magyarországon próbálták ki először, ahol például kiderült, hogy a Molotov-koktélra érzékenyebb, mint a T-34.
T-55 harckocsi
BT-7
1934-ben kezdődött meg a sorozatgyártása ennek a könnyű és gyors harckocsinak. A tank megnevezése (BT, oroszul Bisztrohodnij Tank) a gyorsaságára utal. A harckocsiban használt motor létrehozásában részt vett a Repülőgépmotorok Központi Intézete is (CIAM). A tank legkülönlegesebb képessége is a sebességének volt köszönhető, ugyanis képes volt átugrani a terep egyenetlenségein, de a szándékos ugratások is szabályos eljárásnak számítottak a harckocsi bevetésekor. Egy megfelelő ugrórámpáról akár 20 méterre is képes volt elugrani, amit többek közt az 1930-as években a japánok elleni mandzsúriai harcokban sikeresen kamatoztattak is.
BT-7 harckocsi
KV sorozat
A típus nevét Kliment Vorosilov szovjet hadvezér, marsallról kapta. A T-34 típussal párhuzamosan 1940-ben kezdődött meg a fejlesztése ennek a nehéz harckocsinak, mely leginkább beásott védelemben aratott sikereket, ugyanis meglehetősen lassúnak számított. Ennek kompenzálása érdekében készült belőle vékonyabb páncélzattal bíró KV-1SZ, melynek neve az orosz szkorosztnoj (gyors) szóra utal. Későbbi változatai közül említeném a KV-13 (Objekt 233) mely egy kísérleti, közepes harckocsi volt és a tervek szerint egyszerre váltotta volna ki a T-34-eseket és a többi KV típust. Összesen 3 darab készült belőle, ugyanis az univerzálisra tervezett tank mechanikailag nem volt megbízható és kevés volt a páncélvédelme.
Kliment Vorosilov harckocsi
ISZ-3
A második világháború végén kifejlesztett nehéz harckocsit a Cseljabinszki Traktorgyárban gyártották, akárcsak az elődjeit (ISZ-1, ISZ-2). Nevét Joszif Sztálinról kapta (cirill betűkkel írva Иосиф Сталин) és a KV sorozat kiváltása, továbbfejlesztése céljából jött létre, ugyanis nagyobb páncélvédelem és tűzerő mellett kisebb össztömeggel bír, mint a KV harckocsik. Az 1945-ös berlini győzelmi parádén fejlettségével a nyugati szakértők figyelmét is felkeltette. Magyar vonatkozása is van a típusnak, ugyanis az 1956-os forradalomban került először bevetésre.
ISZ-3 harckocsi
Objekt 775
Az 1960-as években kifejlesztett modellből csak néhány darab készült el, kísérleti harckocsi volt. A listára a különleges, alacsony megjelenésének köszönhetően tettem fel. Rakétás (páncélvadász) tank, mely ugyancsak a Cseljabinszki Traktorgyárban készült, akárcsak az ISZ harckocsik. A lapos felépítés első elgondolásra előnyösnek tűnt, azonban ugyanez volt a legnagyobb hátránya is, hiszen nagyon rossz volt a kilátás belőle és a legénység számára is kényelmetlen és használhatatlan volt a szokatlan testhelyzet miatt.
Objekt-775 harckocsi
OT-34
1941-től kezdték gyártani ezt a T-34 alapokon létrehozott lángszórós harckocsi (innen a megnevezése, az orosz Ognyemjotnij Tank). A T-34-esnél megszokott géppuska helyére lángszóró került, mely benzinnel üzemelt. Több, mint 1000 darab készült a harckocsiból, melynek legénysége számára speciális tűzálló ruhát hoztak létre.
OT-34 harckocsi
PT-76
Az 1950-es években fejlesztették ki a Szovjetunióban felderítés és tűztámogatás céljából ezt az úszó harckocsit. Erre utal a neve is, ami az orosz plavajussij tank rövidítése. Több, mint 3000 db készült belőle és a Szovjetunión kívül más országokban, köztük Magyarországon is szolgálatba állt. A Volgográdban és Leningrádban egyaránt gyártott harckocsik páncéltestét alapul véve gyártottak páncélozott szállítójárművet, önjáró löveget és könnyű páncélozott vontatót egyaránt. Aki szeretné testközelből is megismerni a PT-76-ost, Budapesten is megteheti, ugyanis a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum előtti téren is kiállításra került egy példány.
PT-76 harckocsi
Ha tetszett a cikk, szívesen fogadok észrevételeket, visszajelzéseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen vagy a Facebook bejegyzés alatti kommentben. Amennyiben valamelyik témakör kapcsán nagyobb érdeklődés mutatkozik, azt egy újabb blog bejegyzésben szívesen kifejtem.