Ezt a blogbejegyzésemet a moszkvai Bolsoj (Большой) színházban 2024 nyarán tett látogatásom inspirálta, melynek során lehetőségem volt megnézni és meghallgatni az egyik legnépszerűbb Kálmán Imre operettet, a Csárdáskiálynőt, ezúttal oroszul. A színházat és komolyzenét kedvelő orosz barátaimmal való beszélgetés során tudtam meg, miért is annyira ismert és kedvelt a magyar zeneszerző arrafelé.
Kálmán Imre családja eredetileg a Balti-tenger környékéről, az oroszországi Livóniából származott. A zeneszerző apai ágon orosz, a Kálmán családnak voltak szoros kapcsolatai az orosz arisztokráciával. Bár Imre születése után már Magyarországon élt, az orosz örökség és kulturális befolyás erőteljesen jelen volt családjában. Kálmán Imre apja, Kálmán László, aki orosz tisztként szolgált, hatással volt fiára, és közvetlen kapcsolatot ápolt orosz katonai és politikai körökkel.
A moszkvai Bolsoj színház
Bár Kálmán Imre zenei stílusa alapvetően a bécsi operettek hagyományain alapult, nem kétséges, hogy zenei fejlődésére az orosz zene is hatással volt. A zeneszerző fiatalkorában különböző orosz zeneszerzők műveit ismerte és kedvelte, különösen Csajkovszkij, Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov munkássága vonzotta. Az orosz zenei iskola romantikus irányzatai, mint a szimfonikus gazdagság, a táncok ritmusai és a hősi tematika, mind megfigyelhetőek Kálmán Imre operettjeiben. Bár a magyar és orosz zenekultúra közel állt egymáshoz, és Kálmán Imre zenei művei sokszor tartalmaztak orosz zenei motívumokat, az orosz zene iránti érdeklődésének különösen fontos szerepe volt a pályáján, amikor 1920-as években több orosz művészeti környezetbe is bekerült. Az orosz operettek, különösen azok, amelyek a szórakoztatás könnyedebb és vidámabb formáit képviselték, szintén hatással voltak Kálmán Imrére. Az orosz stílusú musicalek és operettek hódítása a két világháború közötti időszakban bizonyos fokig párhuzamba állítható Kálmán munkásságával.
Kálmán Imre és orosz felesége
Kevesen tudják róla azt is, hogy a zeneszerző élete és sikerei mögött egy olyan fontos személy állt, akinek a hatása és támogatása nélkül pályafutása nem lett volna ilyen sikeres. Ez a személy nem más, mint orosz származású felesége, Vera. Az ő hatása mélyebb és szorosabb volt, mint puszta házastársi szerepe: Vera Kálmán Imre szakmai és érzelmi mozgatórugója lett, aki az egész életén keresztül támogatta férjét. Vera nemcsak érzelmi, hanem gyakorlati támogatást is nyújtott férjének. A zeneszerzői karrier nemcsak a zenei alkotásról szólt, hanem arról is, hogyan tudta a műveit a megfelelő közönséghez eljuttatni, és hogyan tudott megfelelően alkalmazkodni a korabeli művészeti piac igényeihez. Kálmán Imre sikeréhez szükség volt arra, hogy a megfelelő döntéseket hozza a színházakkal, kiadókkal és más művészeti intézményekkel való kapcsolatépítés terén is. Mondhatjuk tehát mai szóhasználattal, hogy felesége marketingelte a zeneszerző tevékenységét. Vera nagy segítséget nyújtott férjének abban, hogy a mindennapi élet adminisztratív feladataiban is támogassa őt. A turnék, a szerződések, a művek bemutatásának megszervezése mind olyan dolgok voltak, amelyek nemcsak a zeneszerzői zsenialitásról szóltak, hanem a gyakorlati döntésekről is. Vera gyakran volt az a személy, aki mindezen ügyekben férje érdekeit képviselte, így Kálmán Imre teljes mértékben koncentrálhatott az alkotói munkájára. Tanulságként szolgálhat ez az élettörténet is arra a mondásra, miszerint minden sikeres férfi mögött áll egy sikeres nő.