Az előző blogbejegyzésemben Oroszország földrajzilag Európához tartozó területeivel foglalkoztam, így kézenfekvő, hogy jelen cikkem a vidéki Oroszországról szóljon! Ehhez tökéletes alapanyagot szolgáltat az online konferencia, melyen Magyarország Oroszországi Külképviseletei, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésének jóvoltából vettem részt december 9-én.
Konkoly Norbert, Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete az Oroszországi Föderációban nyitotta meg a rendezvényt, melynek során elmondta, hogy a vidéki orosz területek egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak Magyarországgal. Gazdasági aktivitásuk növekszik a térségben és a járvány ellenére is növekedést remél a két ország együttműködése terén. A konferencia pedig arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan fektessünk be Oroszországban, viszont ezt a témát már magam is érintettem egy korábbi írásomban; mindez kiválóan pozicionálja magasra az orosz piac jelentőségét!
Az exporttól a befektetésig vezető út az orosz piacon című előadást Szekeres István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának Elnöke és a MIB Invest Group ügyvezető igazgatója tartotta. Mivel ő maga is gyakorló befektető, fontosnak tartotta, hogy megszerzett tapasztalatait továbbadja a résztvevőknek. Közös érdeknek tartja a kölcsönös áruforgalom növelést, a kapcsolatok mélyítését és egyben biztatta a vállalkozókat, hogy bátrabban és nyitottabban keressék a partnereket Oroszországban, amely elsősorban a piac mérete miatt vonzó. Továbbá elmondta, hogy Magyarország pedig az EU tagság miatt vonzó az orosz befektetők számára, hiszen az orosz piacon csak minőségi termékekkel lehet megjelenni. Például, azok a cégek amelyek szállítanak Németországba, biztosan megtalálják érdekeltségeiket Oroszországban is. Mivel nem csak a fővárosok léteznek, ezért fontosak tartja a regionális együttműködéseket, melyekre minden szegmensben lát lehetőséget: az agráriparnak nagy hagyománya van, népszerűek kint a magyar termékek, de a teljesség igénye nélkül felsorolt területeket, amelyeken érdekeltek magyar vállalatok.
A vidéki Oroszország
Ilyenek a kommunális beruházások, építési és felújítási projektek, vízművek, kórházak és iskolák korszerűsítése, különféle ipari együttműködések. A terjeszkedni kívánó magyar cégeknek a kereskedelmi korlátozások ellenére is a minőségi termékek exportját javasolja versenyképes áron, együttműködési szándékkal. Tapasztalatai alapján a kínálati oldal az esetek többségében a mennyiségre szeretné hangsúlyt fektetni, hiszen szerintük a nagy volumen éri meg, viszont ez az együttműködésnek gyakran gátat szab, mert a vevőközönség a fogyasztást a kis mennyiségekkel kezdi és ezt csak később növeli. Látja a lehetőséget az orosz és magyar cégek általi kooperációban, hogy harmadik ország piacán sikeresen megjelennek, ehhez azonban elengedhetetlen az operatív információ megosztás. Vegyesvállalatok létrehozásának gazdasági előnyei pedig a következőkben rejlenek: logisztika, vám, helyi munkaerő, piac közelsége, gyors reagálás, vevőkiszolgálás rugalmassága, adókedvezmények. A befektetések általános kockázatain túl megemlíti a nyelvi nehézségeket, a földrajzi távolságot, azonban ezek mind áthidalhatóak és az orosz piaci terjeszkedés kapcsán az előny sokkal több, mint a hátrány.
A második előadást Stratégiai piacra lépés címmel Nagy Mátyás, a KPMG Moszkva Global Strategy Group projektvezetője tartotta. Az általa képviselt cég vállalati stratégia kidolgozással foglalkozik, mely az Oroszországban lévő nemzetközi vállalatok piacra lépésének tapasztalataival rendelkezik. 2020 októberében 60 vállalat megkérdezése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy valamennyi esetben stratégiai piac az orosz, bővíteni szeretnék az itteni tevékenységüket. S hogy mi alapján választanak célrégiót Oroszországon belül? Legfontosabb a kapcsolat és a kommunikáció a helyi hatóságokkal, de az is megemlítendő, hogy milyen adókedvezmények érhetők el, fejlett szállítási infrastruktúra van-e ott, ahol ez szükséges. Oroszország jelentős előrelépéseket ért el közúti, vasúti és légi infrastruktúra fejlesztés terén az utóbbi időszakban. Elmondta, hogy csak a helyi igényekre szabott termékekkel tudnak sikeresek lenni a magyar vállalatok az orosz piacon. Ennek kapcsán két fő megközelítés van: az első, mely szerint opportunista módon teszteli a cég, hogy működik-e vagy sem az adott üzleti modell? A második típusba tartoznak azok a vállalatok, akiknek konkrét víziója van: ez utóbbi megközelítés sikeresebb, mint az opportunista, ilyenkor tudatosan másképpen viselkedik egy vállalat, mint a versenytársai. Tapasztalata alapján mindössze a vállalatok fele jár sikerrel, ugyanis sokan stratégia nélkül lépnek ki az orosz piacra. Itt a sikerhez elköteleződés és nagyobb beruházási igény szükséges, továbbá gátat szabhat a sikeres üzletnek a valuta volatilitása, a nyelvtudás hiánya és a logisztikai problémák is. A távol-keleti orosz régiókba nem törtek még be a nagy élelmiszeripari kereskedelmi láncok, így ezen a téren hatalmas lehetőség kínálkozik a piacra lépésre. Fontosnak tartja felmérni az orosz fogyasztók igényeit és meghatározni, hogy a cég terméke ad-e választ az ő problémájukra? Általánosságban elmondható, hogy az orosz piacon a 20 évvel ezelőtti állapothoz képest most már kisebb a kockázat, de a megtérülés is csekélyebb.
Kaluga
A Lokalizáció, logisztika, export magyar vállalatok részére című előadást Kaluga megye beruházási környezetéről Vlagyimir Vasziljevics Potyemkin, Kaluga megye kormányzóhelyettese és Pjotr Anatoljevics Aldakov, Kaluga megye Moszkvai Képviseletének beruházásokért felelős szakértője tartották. Legfontosabb információként elmondták, hogy Kaluga megye nagy előnye a Moszkvához való közelsége, az ún. selyemút keresztül vezet rajta, ami optimális a kínai exporthoz. Magyar diákokat invitált az egyetemeikre, ahol többek között atomreaktorok üzemeltetéshez képeznek szakembereket, de azt is elmondta, hogy szívesen látna magyar egészségügyi specialistákat a helyi intézményekben. Érdekességként megmutatta, hogy Kaluga megye zászlaja ugyanaz, mint a magyar, csak rajta van a cári korona. Habár a terület a legközelebb esik Moszkvához, de mégis különálló és hatalmas piac, több mint 20 millió lakossal. Két multimodális logisztikai központ épült itt német mintára, ahol elérhető vámügyintézés, raktározás, vasúti kapcsolat, nemzetközi repülőtér, valamint a legközelebbi kínai kikötő is 2 hét "közelségre" található innen vasúton. Hajóútvonal is elérhető a térségből, továbbá ipari parkok komoly infrastruktúrával. A gyártásra alkalmas területhez szintúgy biztosítanak infrastruktúrát, jelentős adókedvezmények érhetők el bizonyos övezetekben. Íme a klaszterek ahová szeretnének bevonzani magyar vállalkozókat: mezőgazdasági ipar, gépjárműipar, élelmiszeripari feldolgozás. Fontos megemlíteni, hogy kisvállalkozásokat ugyanúgy várnak, például őstermelőket, gazdákat, húsipari, tejipari vállalatokat. A www.investkaluga.com honlapon pedig tájékoztatás található arról, hogy milyen segítséget nyújtanak a helyi ügynökségek a magyar cégek részére.
Orenburg megye beruházási környezetéről Gyenyisz Viktorovics Goncsarov, Orenburg megye gazdaságfejlesztési, beruházási, turisztikai és külkapcsolati minisztere, valamint Ignat Jevgenyevics Petuhov, Orenburg Megyei Fejlesztési Társaság Rt. vezérigazgatója tartottak előadást, melyből megtudhattuk a következőket. A régión keresztül – a déli és keleti régiókat összekötő – tranzitútvonal vezet, ami lehetővé teszi a konténerszállító vonatos áthaladást Oroszországból Kínába. 2021-ben különleges gazdasági övezet kialakítását tervezik, melynek során multimodális logisztikai központot hoznak létre; ebben a projektben magyar vállalatok részvételére is számítanak. A megyében zajlik a cseppfolyós hélium előállítása, valamint a kohászat és a fémtermelés mellett alkatrészgyártási beruházások és 12 naperőmű létesítése is megtörtént, egyéb zöld energia projektek mellett. Búza és gabonafélék betakarításában nagyon erős a régió: 150 mezőgazdasági és iparvállalat működik, melyek a teljes mezőgazdasági spektrumot felölelik. Az élelmiszer-feldolgozó iparban látszanak nagy lehetőségek, mely téren 90 országgal működnek együtt jelenleg. A régió minden támogatást megad, ami szükséges és nemzetközi szintű szolgáltatást nyújt a befektetőknek. Az előző előadásban említett selyemút központi részén található és folyamatos az áruforgalom növekedés a vasúti szállításban, míg a területnek 56 millió lakosa van és 250 napsütéses nap jellemző a megyére, ami a mezőgazdaságnak kimondottan kedvez. Az olajkitermelés és a bányászat adja a legnagyobb volumenű termelést. Vámkedvezményekkel, a különleges gazdasági övezetekben adókedvezményekkel csábítják a magyar cégeket a régióban.
Orenburg
Öt ok, hogy miért fektessünk Voronyezs megyébe címmel tartott előadást Danyil Alekszandrovics Kusztov, Voronyezs megye gazdaságfejlesztési minisztere. Ennek a területnek 80%-a fekete föld, mely a siker kulcsa lehet a mezőgazdaságban, hiszen a megye pozitív gazdasági mutatókkal rendelkezik a jelenlegi válság alatt is. Mezőgazdaság, tej-, húsipar, cukorrépa termesztés és állattenyésztés terén a legerősebb ez a terület. Lakóingatlan átadási volumen növekedést tekintve az ország középső területén elhelyezkedő megye a második helyet érte el, ami 2019-hez képest háromszoros értéket jelent. A befektetők számára leginkább a következő okokból lehet vonzó a térség: közlekedés szempontjából jó elhelyezkedés, magas képzettségű lakosság (a felsőoktatásban tanulók száma 1 300 000 fő, 80 felsőoktatási intézmény), kedvezményes földbérlés, adókedvezmények, különleges gazdasági övezet.
A beruházás Leningrád megyében című előadást Oleg Anatoljevics Konovalov, Leningrád megye külkapcsolati bizottságának elnöke és Egor Szergejevics Miserjakov, Leningrád megye gazdaságfejlesztési és beruházási bizottságának első helyettes elnöke tartották. Elmondásuk alapján a magyar külügy és Leningrád megye között létrejött a megállapodás, amely segíthet kiaknázni a jelenleg még kiaknázatlan együttműködési potenciált. A külföldi befektetők száma ennek ellenére folyamatosan növekszik. Leningrád megye határos az Európai Unióval, fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Tranzitútvonalat jelent az EU és Oroszország között és 4 kikötő is működik a területén, melyek kapacitása nincs kihasználva. 36%-os a gazdasági növekedés a megyében és a legalacsonyabb befektetési kockázatot hordozó megyének számít. Ingatlanfejlesztések terén a vezető megye az országban. A befektetők számára nyújtott adókedvezmények ebben a megyében a legkedvezőbbek.
Voronyezs
A következő előadást Az EXIM szerepe a finanszírozásban Oroszország területén címen tartotta Griljov Róbert, az EXIM Bank Moszkvai Képviseletének Vezetője. Elmondta, hogy állami háttérrel export hitelek osztásával és export ösztönzéssel foglalkozik a bank. Pénzügyi megoldásokat nyújt magasabb kockázati igény mellett fix kamatozással, az egyik fókuszcsoportja pedig a KKV. A járvány hatása miatt gazdaságösztönző programot indított és négy irodát működtet a következő helyszíneken: Moszkva, Belgrád, Nurszultán és Isztambul. Vállalat létrehozásának finanszírozása, növekedés, terjeszkedés és világpiaci jelenlét támogatása amiben a vállalatok segítséget kérhetnek az EXIM banktól. Mivel már 1 milliárd euró összegben finanszírozott projekteket a bank, kellő tapasztalattal rendelkezik. Annak ellenére, hogy szankciók és kontraszankciók vannak érvényben, van lehetőség kilépni a piacra, és a szankciók kezdete óta is valósulnak meg projektek. Kitörési pontot jelenthet egy harmadik ország felé orosz-magyar összefogásban terjeszkedni. Kereskedelem ösztönző eszköz, rövidtávú követelés biztosítás. Megteremti a lehetőséget a magyar vállalatoknak, hogy halasztott fizetéssel tudjanak szállítani Oroszországba.
Az utolsó előadás A külpiaci növekedési támogatás bemutatása címet viselte Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Támogatáskezelési Igazgatójának előadásában. A 2018 óta működő fiatal szervezet ügyfélköre a magyar cégek, melyek külpiaci megjelenését és növekedését támogatja. Gazdaságvédelmi akcióterv keretében nyújt segítséget. A HIPA 170 milliárd keretösszegű támogatási programot ajánl az exportáló vállalatok versenyképességének javítása, munkahely megtartása érdekében. HEPA pedig nemzeti exportvédelmi programot hajt végre, külpiaci növekedési támogatás és külpiacra jutási támogatás formájában. Mikrovállalkozások számára is elérhető, márkaépítő tevékenységek és online csatornák támogatása is igényelhető. Beszédes tény, hogy az USA után másodikként Oroszországban szeretnének befektetni a pályázók. További információt a www.hepa.hu oldalon találhat a szervezetről.
A program végén a kérdések és válaszok szekcióban felhívták a résztvevők figyelmét a 2021. április 8-9-én tartandó Magyar-Orosz Üzleti Fórumra, amely Budapesten kerül majd megrendezésre. A rendezvényről a www.budforum.org weblapon tudnak bővebb információt olvasni.